19. A kétpólusú világrend kialakulása

A kétpólusú világrend kialakulását és a hidegháborút a második világháború utáni hatalmi átrendeződés, valamint a gazdasági és katonai szembenállás határozta meg.

1945. szeptember 2. - 1955. május 14.

• 4 perc

Tartalomjegyzék

Bevezetés

Történelmi Háttér

A második világháború (1939-1945) mérhetetlen pusztítást hagyott maga után Európában. A fasizmus legyőzése után megszűnt a kényszerű szövetség a nyugati demokráciák (USA, Nagy-Britannia) és a kommunista Szovjetunió között. Európa hagyományos nagyhatalmai (Anglia, Franciaország, Németország) meggyengültek, így hatalmi vákuum keletkezett, amit a két felemelkedő szuperhatalom igyekezett betölteni. A politikai légkört a bizalmatlanság és a félelem uralta, miközben az emberek a romok eltakarításával és az újrakezdéssel voltak elfoglalva.

Miért fontos ez a téma?

Ez a korszak alapozta meg a 20. század második felének teljes történelmét. A világrend, amelyben szüleink és nagyszüleink éltek, ekkor jött létre. A kétpólusú világ (bipolaritás) azt jelentette, hogy minden konfliktus a Földön végső soron Washington és Moszkva viszonyától függött. Bár közvetlen “forró” háború nem tört ki a két óriás között, a nukleáris fenyegetettség árnyékában számos helyi háború és válság (pl. Korea, Kuba, Vietnam) határozta meg a mindennapokat.

A Kifejtés Vázlata

  • A szembenállás elméleti és gazdasági alapjai (Doktrínák és Segélyek).
  • A konfliktus intézményesülése (Katonai szövetségek).
  • A legfontosabb korai konfliktusok (Német kérdés, Korea).
  • A két rendszer (Nyugat és Kelet) összehasonlítása.

Kifejtés

Fogalomtár és Szereplők

  • Hidegháború: A két szuperhatalom fegyveres konfliktus nélküli, de minden egyéb téren (gazdaság, propaganda, politika) zajló ellenségeskedése.
  • Vasfüggöny: Winston Churchill kifejezése; a Nyugatot és a szovjet befolyás alatt álló Keletet elválasztó fizikai és eszmei határzár.
  • Feltartóztatás (Containment): Az amerikai külpolitika alapelve, melynek célja a kommunizmus terjedésének megállítása volt.
  • Truman-elv (doktrína): 1947-ben meghirdetett elv, miszerint az USA segítséget nyújt minden olyan országnak, amelyet a kommunizmus (szovjet terjeszkedés) fenyeget.
  • Marshall-terv: Az USA nagyszabású gazdasági segélyprogramja Európa újjáépítésére, melyet a szovjetek (és csatlósaik) elutasítottak.
  • Szalámitaktika: A kommunista pártok hatalomátvételi módszere Kelet-Közép-Európában; az ellenzék “szeletenkénti”, fokozatos felszámolása.
  • Kétpólusú világ: Olyan nemzetközi rendszer, amelyet két domináns szuperhatalom versengése határoz meg.
  • Harry S. Truman: Az USA elnöke (1945-1953), a feltartóztatás politikájának meghirdetője.
  • Joszif Sztálin: A Szovjetunió diktátora, a keleti blokk kiépítője, aki kiterjesztette a szovjet érdekszférát.
  • Winston Churchill: Brit miniszterelnök, ő használta először a “vasfüggöny” kifejezést 1946-os fultoni beszédében.
  • George C. Marshall: Amerikai külügyminiszter, a róla elnevezett segélyprogram kidolgozója.

Okok és Előzmények

Közvetlen kiváltó ok

A második világháború végi békekonferenciákon (Jalta, Potsdam) kötött megállapodások betartása körüli viták. A Szovjetunió nem tartotta be az ígéretét a megszállt kelet-európai országok szabad választásairól, hanem kommunista bábkormányokat ültetett a nyakukra (szovjetizálás).

Mélyebb, hosszú távú okok

A két rendszer ideológiai összeférhetetlensége:

  • Nyugat (USA): Demokrácia, kapitalizmus (szabad piac), egyéni szabadságjogok.
  • Kelet (Szovjetunió): Pártállami diktatúra, szocializmus (tervgazdaság), közösségi érdek az egyén felett. Mindkét fél a saját rendszerét hitte felsőbbrendűnek és félt a másik terjeszkedésétől.

Kronológia

  1. 1945: A második világháború vége, Németország négy megszállási övezetre osztása. Az ENSZ létrejötte.
  2. 1946: Churchill fultoni beszéde: “Stettintől Triesztig vasfüggöny ereszkedett le Európára.” - A hidegháború szimbolikus kezdete.
  3. 1947: A párizsi békeszerződések aláírása. Truman meghirdeti a Truman-elvet (a kommunizmus feltartóztatása).
  4. 1948: Elindul a Marshall-terv folyósítása (Nyugat-Európa gyorsan talpra áll). Keleten a szovjetek tiltják a csatlakozást.
  5. 1948-1949: Első berlini válság. Sztálin blokád alá veszi Nyugat-Berlint, de az amerikaiak légihídon látják el a várost. Ez a hidegháború első nagy “csatája”.
  6. 1949: Megalakul a NATO (Észak-atlanti Szerződés Szervezete), a nyugati katonai tömb.
  7. 1949: Kettészakad Németország: létrejön az NSZK (Német Szövetségi Köztársaság - nyugati) és az NDK (Német Demokratikus Köztársaság - keleti).
  8. 1949: A Szovjetunió felrobbantja első atombombáját - megszűnik az USA atommonopóliuma.
  9. 1950-1953: Koreai háború. Az első fegyveres összecsapás (proxy háború), ahol a két fél (észak-dél) mögött a nagyhatalmak álltak.
  10. 1955: Megalakul a Varsói Szerződés, a keleti blokk katonai szövetsége válaszul az NSZK NATO-csatlakozására.

Elemzés

Politika és Hatalomgyakorlás

A világ két táborra szakadt. A nyugati tömbben (USA vezetésével) a parlamenti demokrácia érvényesült, többpártrendszerrel és szabad választásokkal. A szuverenitásuk (önállóságuk) megmaradt, az USA inkább partnerként, mintsem hűbérúrkét viselkedett. Ezzel szemben a keleti tömbben (Szovjetunió vezetésével) a szovjet mintájú egypártrendszert kényszerítették az országokra (Lengyelország, Magyarország, Csehszlovákia stb.). Itt diktatúra volt, a döntéseket Moszkvában hozták, az “ellenzéket” pedig a titkosrendőrség segítségével, koncepciós perekkel iktatták ki.

Gazdaság és Megélhetés

  • Nyugat: A Marshall-segélynek köszönhetően “gazdasági csoda” következett be. A piacgazdaság (kapitalizmus) versenyhelyzetet teremtett, ami innovációhoz és a fogyasztói társadalom kialakulásához vezetett. Az életszínvonal gyorsan nőtt.
  • Kelet: A Szovjetunió létrehozta a KGST-t (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, 1949). Ez a szervezet a tervgazdálkodásra épült. A hangsúly a nehéziparon és a fegyverkezésen volt, nem a lakosság igényein. Ez gyakran áruhiányhoz és alacsonyabb életszínvonalhoz vezetett. A szovjetek sokszor “jóvátétel” címszóval kifosztották a megszállt országokat.

Társadalom és Életmód

A nyugati társadalmakban a szabadságjogok (szólás-, sajtó-, vallásszabadság) biztosítottak voltak. Ezzel szemben a keleti blokkban az állam kontrollálta az élet minden területét. Az utazást korlátozták (a vasfüggönyön át szinte lehetetlen volt átjutni), a kultúrát cenzúrázták. A társadalmi feszültségeket propagandával próbálták elfedni, amely a “rothadó Nyugatot” ellenségként, a Szovjetuniót pedig a “béke őreként” mutatta be.

Következmények

A kétpólusú világrend kialakulása évtizedekre “befagyasztotta” az európai határokat. Bár a harmadik világháború nem tört ki (köszönhetően a kölcsönös elrettentésnek - senki nem akart atomháborút), a világ állandó feszültségben élt. Németország és Európa kettéosztottsága egészen a rendszerváltásig (1989-90) fennmaradt.

Összegzés

Kapcsolódó Témák

Ez a tétel szorosan kapcsolódik Magyarország 1945 utáni történelméhez (szovjetizálás, Rákosi-korszak) és az 1956-os forradalomhoz (mint a hidegháború egyik válsággóca). Irodalomból összeköthető George Orwell 1984 című művével, amely a totalitárius rendszerek működését mutatja be.

Záró Összegzés

A kétpólusú világrend kialakulása a 20. század közepének legmeghatározóbb folyamata volt. A fasizmus legyőzése után a szövetségesek ellenségekké váltak, és az ideológiai ellentétek (kapitalizmus vs. kommunizmus) mentén kettéosztották a világot. Ez a rendszer, bár békének nevezték, valójában egy folyamatos fegyverkezési versenyt és félelmet hozott, ahol a “béke” garanciája nem a bizalom, hanem az atomfegyverektől való rettegés volt.

Források